A szörtelenités gondja többé már nem kell nyomasszon. Legalábbis egy idöre. Persze a fejemet sosem állt szándékomban szörteleniteni, de ugy ünik ez a csomag része.

A paróka egyébként eleinte kifejezetten jobb volt mint az eredeti hajam. És még hajlakk meg szárítás sem kell hozza. Csak felteszem a hajam, és már indulok is.

Cserébe viszont nyom, kényelmetlen, elcsúszkál, elfordul és most már nem is tetszik annyira ha tükörbe nézek. Itthon egyáltalán nem is hordom. Van egy rakás kendöm, azokat variálom. Ezt a kislányom egyre inkább nehezményezi. Többször is mondja: legyen inkább hajad, nem akarom ezeket a leveleket (minta a kendökön).

FEjfedö nélkül továbbra sem vagyok hajlandó létezni egy percig sem, és tükörbe sem nézek. PEdig nem valami kellemes hogy mindig van valami a fejemen. En soha nem hordtam hajráfot meg ilyesmiket, mindig megfájdult a fejem töle. Most a nap 24 orájában van valami a fejemen. Alvás közben is. Korábban gondolkodtam rajta hogy oldom majd meg a reggeleket. Hogy például mikor a kislányom ébredezni kezd akkor hirtelen kiszaladok, felkapom a hajam a fejemre és úgy megyek vissza hogy együtt ébredezzünk. Aztán a paróka boltban megtudam, hogy létezik alvós sapi. Ugyanis az van, hogy haj nélkül bizony fázik az ember fia. Olyan mesztelennek érezném magam. Néha még a parókával is fázik a fejem a szabadban.