Nos, én sem úszom meg - ki fog hullani a hajam. Ezt már jó elöre megmondták. Közben kellöképpen szánakozó arcot mutatva, mintha a kemoval ez lenne a legnagyobb gond.

Azt gondoltam mindenképpen valami hasonló színt és fazont fogok választani mint amilyen alapból vagyok, hogy minél kevésbé legyen feltünö a változás. Aztán elméláztam és poénkodtam kicsit azon, hogy vajon dögös vörös legyek vagy inkább szende szöke.

Nagy volt a szám, aztán mikor már ott tartottam hogy rá kellett keresni a neten, hogy mégis akkor merre induljak, akkor már elég kicsire összementem. Föleg mikor már ott álltam az üzlet küszöbén. Eldarálták a sablon szöveget, "ne aggodjon kedves, más is végigment ezen, önnek is sikerülni fog"... stb meg elmagyarázták hogy is müködik ez. Például szerezni kell egy receptet a dokitól.

Pipa.

Recept elintézve.

Irany vissza az üzletbe. Az elsö kemo hetén pénteken családilag nyakunkba vettük a város, én meg úgy szerveztem hogy azért az öröm faktort is kimaxoljuk. Igy becsuszott egy lángos, egy kürtöskalács és még egy kis fagyi is. Mindeközben letudtam a paróka választást is. Elkeseritö volt. Mintha bénábbnál bénább usánkákat húztak volna a fejemre. Es közben még áradozik is " oh ez a szin igazán remekül áll Önnek" Egyébként is meglehetösen gyengén és rosszul éreztem magam, ez még külön rátett egy lapáttal. A kislányom már csak hab volt a tortán a "anyaaaa, legyen hosszu hajad" kérésével. Na azt már nem. Rövid lesz és kész.

Elkértem az árajánlatot amit be kell küldenem elbiralasra a biztositónak és távoztunk. De nem maradt bennem semmi jó érzés a választással kapcsolatban.

Igy azán tovább kerestem, és végül még két üzletet felkerestem.

Az elsö helyen találtam is egy nekem tetszö fazont szinben, hosszuságban egyaránt. Még szerencse hogy nem volt nálam elég pénz, és mindenképpen át akartam még gondolni.

Másnap felkerestem a másik üzletet is. Elöször nagy csalódás volt a hölgy. A két másik helyen 10 perc alatt végeztem, itt már eltelt egy fél óra de még nem kaptam egyetlen felpróbálható parókát sem.

Már az elsönél kiderült hogy az én kicsi fejemre az átlag méretek nem fognak passzolni. Ennek ellenére még 5 különbözö nagy mérettel próbálkozott, aztán vágott egy kb "nem tudok segiteni" arcot. Hozott katalogust hogy válasszak belöle, majd megrendeli, meg ilyesmi.... de ekkorra már teljesen elvesztettem a türelmem.

Egy nagy elönye volt ennek a találkozásnak - kiderült hogy a biztosíto nem feltétlenül fogja nekem a paróka teljes árát átvállalni, és rá kellett jönnöm, hogy nagyon fontos lesz kisméretü parókát választani, különben ugy fogok kinézni mint egy bohoc és bármikor el is hagyhatom a pepit a fejemröl ha nem passzol rendesen.

Visszamentem a második üzletbe azzal a szándékkal hogy az ott kiválasztott parókát azonnal meg is veszem. Mikor beléptem még mosolyogtam. Ujra felpróbáltam, az elado hozzám igazitotta itt-ott, pl vágott kicsit a frufruból hogy ne lógjon a szemembe, és már ütette is volna be a gépbe az árat.... mikor rosszul lettem.

Ott és akkor ez már nem egy poén volt, már nem a dilemma hogy akkor most szöke vagy vörös, hanem a kökemény valóság.

Eröt vettem magamon és kértem egy másik parókát ami jobban passzol az én kicsi fejemre. Ellenkezés nélkül elövette azt a két darabot ami állítása szerin készleten van nála. Es lám - az egyik pont az én fejemre illett, pont az a frizura amit most is hordok, és a szin nagyjából azonos.

Ugye hogy mindig az elsö megérzés a jó - hisz már az eredeti gondolat is az volt, hogy egy nagyon hasonlót választok.

Késö éjjel mikor a kislányomat vittem aludni azt kérte ne legyen más hajam, maradjak igy ahogy vagyok.

En pedig öszinte mosollyal tudtam neki azt mondani: igy lesz, megígérem.

UI: alapból is van jopár kendöm, vettem is még néhányat és most egy habkönnyü pici fáradt rózsaszin sapit is választottam még hogy teljesen fel legyek készülve. Van még egy hetem a következö kemoig, és vele együtt az intenziv hajhulásig.

A választott paróka egyébként nem valódi hajból készült, de legalább a fejtetön kézzel kötött. Igy nem olyan vastag, nem olyan meleg és nem annyira észrevehetö hogy paróka.

690 Eurobol 295-öt kénytelen voltam a helyszinen fizetni, és a hölgy hozzátette, hogy a biztositoval történt egyeztetést követöen valószinüleg még rá kell fizetnem. Szóval ami a pénztárcámat illeti jelentösen "könnyebb lettem".

A férjem vállalta hogy legépeli a fejem amikor elérkezik az ideje.

IGy ebben a tekintetben felkészülten állok az újabb kihivás elé.

Mivel aggodtam hogy idöben hozzájutok-e egy megfelelö parókához igy a héten az interneten már rendeltem egyet 15 euroért. Már az elsö fésüléskor kijött a hajszálak jelentös része. No comment.... de ugy voltam vele, lesz legalább egy vészhelyzet-megoldásom.