mozgás a hétköznapok forgatagába integrálva

Anya fut. Vagy nem. De azt mindenképpen.

Anya fut. Vagy nem. De azt mindenképpen.

Karácsony

2019. december 23. - Moti.blog

DEcember 23 este 6 óra múlt és itt ülök az ambulancián. Várom hogy lecsepegjen a kemo és mehessek végre haza. Ez nem egy szép nap. A szemhéjamról már régen lekönnyeztem a mára felkent csillogó arany szemhéjpudert. Félig sötétben érkeztem reggel 8ra és tök sötétben távozom. Szürke volt az egész nap. Csend. Szürkeség.

Hoztam gépet. Hímzést. Olvasnivalót. NökLapját. Dolgozni is akartam. Meg ügyintézni. Semmihez se volt kedvem. Viszont aludtam. Megszerettem az elektromos foteleket. Elkényelmesedtem benne. Es az álmosságot okozó fenistil cseppek után jó egy órát aludtam. Mélyen. Zavartalanul. Kimerülten. Fogalmam sincs mikor volt ilyen utoljára. Jól esett. Alig birtam magamhoz térni ébredéskor.

Kevesen vagyunk betegek. Növér is csak egy.

Eszek, iszok megállás nélkül. Leeszem amit eddig befizettem. A napi 10 eurokat benfekvöként.

Ma megérkezett a biztosító táppénz utalása. Egy teljes havi netto fizetést buktam kell. Fasza. Tudtam, hogy bukok, de azér erre nem számitottam. Persze túl fogjuk élni, vannak tartalékaink, nem gond, megoldjuk.... de azért ez gáz. Nem kicsit.

Decemberre rendes fizut vérok. Kiváncsi vagyok. Inkább használom a szabadságnapjaimat mint hogy kiirassam magam. Januárban is. FEbruárban aztán a mütét miatt megint táppénz lesz. Na meg majd a rehabilitáció. Ha egyáltalán összejön.

Most kicsit mélyen vagyok. Van ilyen.

Pedig ami az általános dolgoka illeti, nem lenne rá okom. Minden alakul szépen.

De az egészségemröl semmit nem tudok. Mostanáig vártam hogy talán ír az a két a barátnöm akikröl azt hittem ök állnak hozzam a legközelebb. December 23 van. Nem irt egyikük sem. Nem esik jól.

Nézem a kislányom csillogó szemeit és jár az agyam. Vajon meddig nézhetem még? Vajon mennyi van megírva a nagy könyvben? Egy rossz anya is jobb mint a semmi?

Szar anya vagyok. Tudom. udtam hogy az leszek. Nem akartam gyereket. Nem akartam hogy az én gyerekem legyen az akinek csak egy szar anya jutott. Aki mellett lelki nyomoréknak érzi majd magát.

Vajon most mi következik? Mi lesz neki a jobb? Egy élö de szar anya, vagy egy halott, akit idealizálni lehet?

Mondtam hogy mélyen vagyok. Potyognak a könnyeim.

Nem ezt akartam.

Nem igy akartam.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://anyafutvagynem.blog.hu/api/trackback/id/tr9515363864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása