Februar 27 van, szombat. 6. napja vagyok bent a kórházban. Végül nem kaptam szobatársat, ami tök jó. Jól elvagyok én itt egyedül. Jó hogy itt a gépem, próbálok haladni olyan dolgokkal, amikre egyébként nem nagyon jutna idöm.

A terápia müködni látszik. Napok óta nincs lázam, nem köhögök, jól vagyok. Minden reggel felkelek, megmosakodok, megeszem a két császár zsemlét amit kapok reggelire és szépen bevetem az ágyat. A napot jellemzöen az asztalnál töltöm. Irok, olvasok, fényképalbumokat készitek, filmeket nézek. Tegnap végre újra meg tudtam nézni a Sült zöld paradicsom c filmet. Már régóta kerestem.

Amikor otthon vagyok mindig vágyom egy kis magányra, egy kis idöre magamra, a terveimre, ötleteimre... most itt van. Igyekszem is kihasználni. De azért most már kicsit unalmas is ez az alkotói szabadság. Mennék már nagyon haza.

Apa dolgozik, a kicsi lányom pedig pedig hol itt hol ott megörzöben. Barátoknál, ovis társaknál... Látszólag élvezi, föleg ahol kutya is cica is van, de azért már biztosan nagyon fáradt. Apa este sokáig dolgozik, késön kerülnek ágyba. Én meg ugye nem vagyok otthon. Még 2 nap. Hétfön hazamehetek. Olyan távolinak tünik.

Eddig csodás meleg napsütéses napok voltak. Kora délutánonként ki is ültem a kórház elé napozni, olvasni. Ma már kicsit lehült a levegö és szürkeségbe burkolózott a város. Az én hangulatom is kissé nyomottabb. Pedig örülhetnék is - így most nem tükrözödik a monitor.

Van még egy projektem amit jó lenne megcsinálni amíg itt vagyok. De az teljesen új terep számomra. Egy videot kellene (vagy többet) kellene összevágni, de még soha életemben nem csináltam ilyet. Azt se tudom hogy kezdjek hozzá. Mindenesetre idöm van böven.

Tegnap megcsinálták a mammográfiát és a mell ultrahangot, csütörtökön pedig nögyógyászati konziliumon voltam.

A nögyógyász föorvos asszony szerint ha még egyszer megjön a menstruációm, akkor további hormongátlót kell kapnom. Amennyire csak lehet vissza kell szorítani az ösztrogén termelést a szervezetemben, mert a tumor hormonos volt. Nagy a kiújulás kockázata. Egyébként mindent rendben talált. Vagy legalábbis elfogadható. Hüvely süllyedésem van, és méhsüllyedésem. A kollagén rostok már nem tartanak igazán jól. Ennek ellenére kifejezetten javasolta hogy folytassam bátran a kocogást. Azt mondja több a pozitivum, mint amit ártani tudna. Vett kenetet, még nem kaptam tájékoztatást az eredményröl. A sok szteroid meg a rengeteg antibiotikum okozhatja a bövebb hüvely váladékot, nem gondolom hogy kóros lenne.

A mell ultrahangon sem látott szerencsére semmit a dokinö, de nem volt valami alapos. Nagyon sietett valami megbeszélésre, és megállás nélkül magyarázott mindenféléröl a vizsgálat közben. Ezért nagyon kíváncsi vagyok a mammográfia kiértékelésére. Nagyon kedves volt a mammográfiás nöci. Mikor megtudtam, hogy ezt a vizsgálatot is meg kell csinálni rosszul lettem. Pedig semmi különös nincs benne, nem fáj annyira nagyon, de nem voltam rá felkészülve. Türelmes volt velem, leültetett és hozott nekem rögtön egy pohár vizet. Azt mondta nem kell hogy összeszoritott fogakkal csináljuk a vizsgálatot. Szóljak ha fáj, és ö meg fogja találni azt a megoldást ami nem okoz fájdalmat. Még soha nem tapasztaltam ilyet. Általában az a szöveg, hogy fáj fáj, de el kell viselni, ez van.

Az ápolók kedvesek, jó fejek. Az elsö napokban egy pasi volt az éjszakás. Csípem a fejét, van humora. Szokta mondani, ha bármi van csengessek bátran. Úgyse jön senki - teszi hozzá és közben rám kacsint. Hehehe jó vicc :-)

LEgutobb mikor itt voltam, akkor is ö volt. MEgdumáltuk, hogy legközelebb inkább a sörkertben kellene találkozni. Nem jött össze.

Közben "odakint" ezen a héten kezdödött a korlátozások fokozatos feloldása. Elsö körben az ovodák iskolák nyitottak ki. Jövö héttöl a barkács áruházak és fodrászok is nyithatnak. Pedig a covidos eset számok ismét emelkednek. Újabb vírus mutáció jelent meg, ezúttal Dél Afrikában, miközben már javában terjed itt is a brit mutáns variáns. Nem valami fényes a helyzet.

Végre nem felejtettem el rákérdezni a dokinál az oltásra. Azt mondta mindenképpen javasolt nekem is mielöbb beadatni. Ad majd valami papírt ami igazolja az érintettségemet, regisztrálni kell és majd kapok idöpontot. 3 héttel késöbb pedig az ismétlö oltás. Utána ha jól tudom kb 1 hónap mire igazán védettséget ad.

Megy ez gyorsan.

Kezdek kifogyni a készleteimböl. Hoztam magammal egy csomag kenyeret, kis nasikat, teafiltereket... de már a büféböl is hoznom kellett magamnak utánpótlást. A büfés néni nagyon kedves magyar hölgy. Csütörtökön záráskor bedobott nekem a csomagba még egy sonkás szendvicset meg egy vajas kiflit. Csak úgy, ajándékba. Meg is ettem, jól esett.