Nem, nem, nem.
Soha nem, nem nem.
Én nem leszek soha sem a játékszered.
Kovács Kati énekelte azzal a rendkivül elszánt tekintettel ami csak neki van ennek a dalnak az elöadása közben. Valamikor a 60-as évek végén, amikor én még kósza gondolat sem voltam. Ma ez a gondolat foglalkoztat. Nem leszek sohasem a játékszered. No way! Never again!
Mintha ezt ugyan csak úgy ki lehetne jelenteni. Vajon mennyire döntés kérdése? Nem hiszek a bevonzásban. Sem negativ sem pozitiv értelemben. Rengeteg tanfolyamot, föiskolát, egyetemet végeztem, mindig minden egyes vizsga elött rettegtem hogy megbukok. Ez soha nem történt meg. Igazán remek eredménnyel zártam minden képzést. A ráktól tartottam ugyan, de soha nem rettegtem. Mégis eltrafált. Ennyi a bevonzásról.
Talán most nem is annyira a rák miatt jutott eszembe ez a dal, hanem a sorozatos tüdögyulladások miatt. Azok tényleg durván packáztak velem. Többször törtek rám váratlanul. Most 10 mg szteroid a napi adagom. Épp most esedékes hogy tovább csökkentsem. Reggelente mégis gépiesen nyúlok a 10 milis adagomért és csak már mikor bedobtam jut eszembe, hogy megint nem vittem lejjebb. Ez vajon mennyire tudatos? Tuti direkt csinálom. Mert félek, hogy ha tovább csökkentem az adagot akkor megint eltrafál az a szemétláda tüdögyuszi. Lesböl támad, akkor amikor pont nem számítok rá. Két éve a nyaralásunk elötti napon kezdödött. Akkor két külön böröndöt pakoltam. Nekem meg a gyereknek. Én a kórházba indultam ö nyaralni az apjával. Akkor azt éreztem megint alul maradtam. Megint ö gyözött. Többször felvettem a kesztyüt, és többször voltam kénytelen bedobni a törölközöt. Szégyen. Így gondoltam ezekre a vereségekre. Tehettem volna többet? Lehettem volna céltudatosabb? Dönthettem volna másképp? Az én döntésem volt? Akár tudattalanul? És azóta mi változott? Most miért mitöl érzek magamban több eröt? 7 hónap telt el a legutóbbi tüdögyulladás óta. Közben a reuma gyogyszert is szüneteltenem kellett kb 2 hónapig. Vajon lesz annyira hatékony hogy a jövöben megvédjen? Vajon leszek olyan erös, hogy megvédjem magam? Felül lehet írni egy hibás programot? Én vagyok a programozó ebben a történetben, vagy valaki már megírta a sorsom?
Kérdések amikre majd csak utólag lesznek válaszok, ha egyáltalán lesznek válaszok.