"Élj úgy, hogy ha lepereg elötted életed filmje érdemes legyen végignézned!"
Johnnie Walker

Tetszik ez az idézet, és nap mint nap igyekszem tenni azért, hogy a nézö ne unatkozzon ;-)

Ebben nincs semmi kényszer vagy erölködés, egyszerüen csak szeretek élni. Szeretek tartalmasan élni. 

Már többször bebizonyosodott számomra, hogy a semmit tevés kifejezetten rossz hatással van rám. Depresszívvé, alulmotiválttá, kiégetté tesz. Ezért is próbálok mozgásban maradni. 

Tegnap volt a névnapom. Ennek örömére megajándékoztam magam egy éjszakai gurulással - sok száz másik görkorissal együtt csapattuk a lezárt városi utakon. Csodálatos volt. Söt, fenomenális. 

Egyetlen egyet bánok csak - hogy nem tettem már sokkal hamarabb és gyakrabban.

Volt idö amikor munka miatt nem értem rá.

Volt idö amikor anyaként nem értem rá.

Volt idö amikor a körülmények nem tették lehetövé, el is maradt a rendezvény az elmúlt 2 évben a corona járvány miatt.

És olyan is volt, hogy egész egyszerüen eszembe sem jutott, elfelejdkeztem erröl a remek lehetöségröl.

Az viszont nagyon biztató, hogy a rendezvényen nagyon sokan voltak nök - lányok, asszonyok, fiatalabbak és idösebbek egyaránt. 

Mostantól figyelek rá, hogy ha csak tehetem ott legyek és felkapaszkodjak erre a szabadon szárnyaló hangulatra. 

Tegnap, elsö alkalommal vettem részt rajta. Nagyon erösen koncentráltam, figyeltem hogy el ne essek, túl ne hajtsam magam, visszafogtam a tempot. Mégiscsak 45 leszek, és akárhogy is nézem, gyengécske vagyok még a komoly megpróbáltatásokhoz. A Bladenight München sorozatban pedig a legrövidebb táv is 14 km. Nem mintha nem lehetne az útvonalon bármikor kiszállni és hazamenni. Kellemesen elfáradva, lélekben feltöltödve, erösen kipirulva gurultam át a célkapun nagyjából 1 órás közös gurulás végén. 

München én igy szeretlek :-) 

Te pedig ne várj a holnapra, kezdj élni még ma :-)